A rendezvényen Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a megjelenteket majd „A Duna-Tisza köze, mint fejlődési pólus" címmel tartott prezentációt. Mint elmondta, Bács-Kiskun megye egy erős, az átlagnál jóval dinamikusabban fejlődő szakaszban van. Ezt támasztják alá a tervezés alatt lévő nagy és kisebb beruházások is, elsősorban a kecskeméti régióban. Noha közel kétharmados az ipar súlya Bács-Kiskunban, ami egyre csak nő a nagyvállalatok jövőbeni fejlesztéseinek köszönhetően. Nem csak a jármű és gépipar húzza ezt a növekedést, hanem szinte minden más gazdasági ágban fejlődés tapasztalható. Ennek koordinációja mellett kötelezte el magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Bács-Kiskun megyei szervezete.

Hangsúlyozta, hogy a beszállító-fejlesztés az egyik olyan kiemelt terület, ami a jövőben is fókuszpontban lesz. A helyben foglalkoztatás szorgalmazása is fontos, ugyanakkor a kecskeméti fejlődés mértéke szükségessé teszi, hogy az elkövetkezendő években jelentős plusz munkaerőt kell majd a város vonzáskörzetébe csábítani.

Hozzátette, hogy a kecskeméti önkormányzat befektetőbarát hozzáállása, a nyitottság, a képzés és a "talentumok ide vonzása", valamint a leszakadó területek infrastruktúrájának javítása alapozza meg és erősítheti a helyi gazdaság versenyképességét.

A régióban meghatározó fejlesztések között említette a kamara kezdeményezésére megvalósuló Kalocsa-Paks Duna-híd és az M44-es gyorsforgalmi út építését, valamint 5,5 milliárd forintból létesülő polgári repülőtér kialakítását és a Pallasz Athéné Egyetem napokban kezdődő, 12 milliárdos campus-építését Kecskeméten.

Megfogalmazása szerint a vállalati fejlesztések zászlóshajója a Mercedes, amely 1 milliárd euróból épülő új gyárában 2500 új munkahelyet hoz létre a megyeszékhelyen.

A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján hagyományosan jelen volt Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy a hazai vállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb gátja ma már a munkaerőhiány. A pozitív gazdasági mutatók fenntartásához és a versenyképesség javításához hosszú távú jövedelem-felzárkóztatásra és a hatékonyság növelésére van szükség.

Hozzátette, hogy a kamara égisze alatt olyan üzleti közösség kezd kialakulni és stabilizálódni, amely Magyarország sikerének és túlélésének egyik kulcsa.

Álláspontja szerint a kormányzat, a vállalkozások és a szakmai szervezetek közös teendője, egyben felelőssége a cégek fejlődését egyre inkább gátló munkaerőhiány kezelése. A megoldások sorában az elsők között említette egy hosszú távú jövedelem-felzárkóztatási program megvalósítását és a hatékonyság növelését.

Az ország versenyképességét ma leginkább az határozza meg, hogy a teljes foglalkoztatás határához értünk, munkaerő-tartalékaink kimerülőben vannak - húzta alá az elnök. Rámutatott: Nyugat-Európa munkavállaló-elszívó hatása nehéz helyzetet teremt. Nem csupán azért, mert 3 millió honi munkavállalóval szemben 300 ezren külföldön dolgoznak, hanem mert ez a 10 százalék a magyar munkaerő legszorgalmasabb, legrugalmasabb, leginnovatívabb rétege - jelezte.

Szólt arról, hogy a kamara fontosnak tarja, hogy a jelenlegi mintegy 230 ezer közmunkás létszámát 2020-ra 100 ezer fő alá szorítsák. Emellett szükség van az adóterhek további mérséklésére, az uniós források minél nagyobb arányának gazdaságfejlesztési célú felhasználására, a kutatás-fejlesztés támogatására, a versenytárs országokkal való együttműködés erősítésére és az emberek közérzetét javító beruházásokra, fejlesztésekre - sorolta.

Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumi elnöke volt a harmadik előadó a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A világgazdasági tendenciákat elemezve elmondta: ma Földünk két növekvő régiója Ázsia és Közép-Kelet-Európa. Fúziós és hálózatos közegben élünk, és azok az országok lesznek sikeresek, amelyek tudnak ehhez alkalmazkodni és egyedit alkotni. Mint elhangzott: Magyarország ilyen, ahol büszkék lehetünk a tudásunkra, kreativitásunkra, amelyek vállalati és globális értelemben is sikertényezők.

(szöveg: MTI)