Kis Miklós Zsolt úgy fogalmazott: ez a döntés nemcsak jelzés értékű, hanem gyakorlati szempontból is hasznos a térség „nagyon komoly” agrárpotenciálját figyelembe véve. A Kecskeméten kialakítandó apparátusban számítanak a helyi fiatal szakemberek és értelmiség munkájára is – tette hozzá.

Rámutatott: a vidék alapja a mezőgazdaság, az agrárium alapjai pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért a vidékfejlesztési államtitkárság legfontosabb feladata a következő 7 évben rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz.

Elsősorban azokat az ágazatokat fejleszti a kormány, amelyek a versenyképesség, a feldolgozás és a munkahelyteremtés irányába mutatnak. Ilyenek az állattenyésztés, zöldség-gyümölcstermesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó élelmiszeripar – mondta, jelezve, hogy – elsődlegesen a hiányzó infrastruktúra kiépítésén keresztül - a kabinet fokozott figyelmet fordít a tanyasi életkörülmények javítására. Fontos feladat lesz emellett, hogy az agrárium jövedelmet biztosítson a fiataloknak újabb vidéki munkahelyeket teremtve, és megakadályozva az ott élők elvándorlását – húzta alá.    

Az államtitkár emlékeztetett: az új kormányzati struktúra kialakítása során kiemelt cél volt, hogy a vidékfejlesztés a miniszterelnökséghez kerüljön, elsősorban a fejlesztési programok és források összehangolása érdekében.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke elmondta: a szövetkezés az eredményességet leginkább javító vidékfejlesztési eszközök egyike. Az unió tagállamainak gazdasági erejét nemcsak természeti értékeik adják, hanem a szervezettség. A termelés, feldolgozás, piacra jutás és értékesítés szervezettségében rejlő hatalmas erőforrásokat hazánkban ma még csak részben hasznosítjuk, a tartalékok 20-30 százaléknyi értéktöbbletet jelenthetnének az agrár- és élelmiszergazdaság teljesítményében.

Ehhez az érintett termelői kör kezébe kell adni a teljes vertikum irányítását az inputoktól a feldolgozáson át az értékesítésig – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy a külföldi anyabankok magyarországi leányintézeteiken keresztül „szívják le a profitot”. Hasonló jelenség tapasztalható a mezőgazdaságban, ahol a nemzetközi nagyvállalatok hazai képviseleteinél minimális beruházás, a saját tőke csökkenése és hatalmas tőkekivitel tapasztalható, miközben a nyereséget nem kimutatva adót sem fizetnek – állította a vezető.

Ezen változtatni kell – jelentette ki Jakab István, aki szerint a vidékfejlesztési programokon keresztül a honi gazdálkodóknak olyan integrációt kell kialakítaniuk, amelyben a legfontosabb a termelő. Így kormányzati együttműködéssel, az állami tulajdonú infrastrukturális feltételek hatékony igénybe vételével képes lesz a gazdatársadalom megszervezni saját termelési tevékenységét az alapanyagok beszerzésétől a tároláson és feldolgozáson át az értékesítésig.   

„Addig nem lesznek alkupozícióban a hazai termelők a nagykereskedőkkel, amíg élve tárolják állataikat az istállókban, vagy napról-napra növekvő költségeket halmozva bértárolóban áll a gabonájuk, ha éppen nem a betakarításkor, a tábla széléről kénytelenek eladni azt” – hangsúlyozta.

Nagyon rossz, amikor a befektetői tőke ösztönzi a piacot, ezért Magyarországon kizárólag olyan integráció létezhet, amelyben a gazda a tulajdonos – fogalmazott.    

(MTI)