Alaposan próbára tette ma az időjárás az 1456. évi Nándorfehérvári Diadalra és Hunyadi Jánosra emlékezőket. Szakadó esőben tartották meg a koszorúzást. 

Az 1456. évi Nándorfehérvári Diadal tiszteletére rendezett ünnepséget és koszorúzást kedden, július 22-én a kecskeméti Hunyadi szobornál Hunyadiváros-Kőrösihegy-Szolnokihegy és Szt. István-város Városrészi Önkormányzata. A megemlékezésen a kitartóan zuhogó esőben mondott emlékező beszédet Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere. Megelőzően Bán Mór (Bán János író-újságíró) Hunyadi Jánosról szóló írását a Katona József Gimnázium egyik diákja olvasta fel. A műsorban közreműködött Bunyik Tamás és Molnár Pál. Az ünnepségen részt vett Rideg László, a megyei közgyűlés alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnökjelöltje, valamint Bogasov István kecskeméti önkormányzati képviselő, és Hörcsök Imre, Kecskemét-Belváros Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje is. Pászti András, az ünnepséget szervező kecskeméti városrész önkormányzati képviselője egy sérülés miatt sajnos nem tudott jelen lenni a megemlékezésen.

IDE KATTINTVA MEGNÉZHETI A KÉPGALÉRIÁT!

Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester az emlékező beszéd elején, a mostoha időjárásra hivatkozva egy idézetet olvasott fel. Mely az eső miatt különös aktualitást is kapott:

- „Szeretjük azt hinni, hogy velünk, magyarokkal mostohán bánik a történelem és az élet." Ez a mai megemlékezés is erőpróbára tesz bennünket, mintegy azt vizsgálva, hogy kitartunk-e. Való igaz, hogy megszállások, vesztes háborúk, levert forradalmak folyamatosan jellemezték a magyar történelmet. De az is igaz, hogy végül mindig győztesen kerültünk ki. Ezért is ünnepelhetünk a mai napon, és emlékezhetünk a nándorfehérvári csata bátor hőseire. Akik nem megrettenve az oszmán birodalom katonáitól, megmutatták, hogy a magyarság él, a magyar nemzetnek hazája van, amit meg kell tartani, meg kell védeni az ellenségtől.

HÁTTÉR:

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért.