Közel járunk ahhoz, hogy maguk vegyék kezükbe az igazságszolgáltatást azok a hetényegyháziak, akik rettegnek az elmúlt hetek lakásbetörései miatt. Erre utal egy olvasónk levele, akit azért követtek autóval Hetényegyházán, mert valaki úgy gondolta, hogy részt vehetett a bűncselekményekben.

Sorban törik fel a házakat, főként világos nappal - mondta Süli Csontos Ottó, a Jobbik önkormányzati képviselője Kecskemét legutóbbi közgyűlésén, napirend előtti felszólalásában. Majd így folytatta: - Állítólag már harminc fölött van a betörések száma. A lakosság fél, panaszolják, hogy látszólag semmi nem történt, semmilyen segítséget, hivatalos tájékoztatást nem kapnak. Az elkövetők szabadon folytatják a tevékenységüket.

A megyei rendőr-főkapitányság szóvivői, akik határozottan állítják, hogy „a rendőrség hitelesen tájékoztat”, és kioktató stílusú közleményeket írnak azoknak az újságíróknak, akik ezt kétségbe vonják, a naponta 18.345 példányban eladott Petőfi Népének azt nyilatkozták, hogy nem harminc, csupán összesen 12 betörés volt a városrészben december óta.

Biztos így van, ha ők mondják, azonban az kétségtelen, hogy Hetényegyházán ma nem érzik biztonságban magukat az emberek. Ennek jó példája az az olvasói levél, amit a Kecskeméti Hírhatár Facebook oldalára tett fel nekünk üzenetként vasárnap este Bence. Levelét szó szerint közöljük:

"Az imént történt eseményeket és tapasztalatokat szeretném megosztani. Vasárnapi családlátogatásról tartottunk hazafele Hetényegyházáról Kecskemétre 18 óra körül, amikor már indulás után pár perccel a földes úton ránk tapadt egy autó. Elsőre nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget, viszont a templom utcájára (Alkotmány utca) ráfordulva egyre erőteljesebben és zavaróbban jött mögöttünk, nagyon kicsi követési távolságot tartva. Ezek után a főutcára érve életveszélyessé vált a sofőr vezetési stílusa.

Elkezdett leszorítani az útról, kacskaringózni, előzgetni. Ezzel nem csak a mi és a saját testi épségét, hanem a szembejövő forgalmat is veszélyeztetve. Többszöri trükközés után félrehúzódott, majd ismét elkezdett minket követni.

Hetény határát elhagyva leálltunk a nagytanyai buszmegállóba, mert már nyilvánvalóvá vált, hogy szándékosan csinálja. Ő is félrehúzódott. Kiszálltam az autóból, hogy megkérdezzem mi a probléma. Elsőnek nem kaptam rá tiszta választ, csak kötözködést és kóstolgatást. Kisebb „társalgás” után kiderült, hogy a hetényi betöréssorozat egyik gyanúsítottja lettem, ugyanis az úr meg volt győződve arról, hogy olyan típusú gépjárművel járják a környéket a betörők, mint amilyen nekem is van. Tehát szerinte én vagyok a betörő. Sötétben, nedves időben nem lehet ilyet megtenni (de más körülmények között sem). Az úriember a gyermekét hozta fel, hogy mi van, ha hozzájuk is betörnek.

Nos, azzal, hogy önkéntes igazságosztóként ártatlan emberek életét veszélyezteti (és ha a mi kocsinkban is egy kisgyermek ül?!), azzal nem védi meg sem a saját családját, sem a falut. Teljesen egyetértek az indítékával, de ez nem így működik.

Tanulság: Ha az illetékes szervek nem tudják megteremteni és fenntartani a közbiztonságot, és nem teszik meg a megfelelő lépéseket a hetényi betörések megszüntetésének érdekében, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy helyi emberek a maguk módján próbálják megvédeni családjukat és értékeiket meggondolatlanul és veszélyesen. Remélem, hogy ez egy egyedi eset volt, és nem ismétlődik meg máskor, másokkal. Igaz most nem történt baleset, de nincs garancia rá, hogy máskor is hasonlóan csak ijedtséggel végződjön a történet."