2019-ben a téli időszámítás kezdete október 27. vasárnap, ekkor kell hajnali 3 órakor egy órával. Ezen az éjszakán egy órával tovább aludhatunk, de ennek az az ára, hogy korábban sötétedik.

Az Európai Parlament idén döntött a tavaszi és őszi óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett. A számítógépesítés miatt az ide-oda tekergetés ma már csak elhanyagolható gazdasági hasznot hoz az emberek életének hetekig történő megkeserítése, a belső biológiai óra évi kétszeri megzavarása árán. Az EU tagállamainak 2020 tavaszáig kell eldönteniük, hogy melyik időzónába szeretnének kerülni a későbbiekben.

Magyarországnak a mostani téli (UTC+1), a mostani nyári (UTC+2), vagy a mostani nyári+1 (UTC+3) időzónák adódnak választási lehetőségként, de természetesen a későbbiekben is bármikor választhat új időzónát az ország.

Mivel a magyarországi időzóna meghatározása a XIX. században az osztrák érdekeknek és az akkor mezőgazdaságból élő széles paraszti tömegeknek megfelelően történt, ideje lenne a magyarok mai életmódjának megfelelő új időzónát választani!

A témával foglalkozó szakértők egy része azt javasolja, hogy az UTC+3 időzónát vezesse be az ország azzal a kiegészítéssel, hogy az iskolakezdés is kerüljön át 9 órára. Így a nyári estéken tovább lesz világos, cserébe viszont a téli reggeleken tovább lesz sötét. A napfény kedvező élettani hatása közismert. Ugyanakkor téli reggelből kevesebb van, mint nyári estéből, mivel az északi féltekén a nyár hosszabb, mint a tél. A későbbi iskolakezdéssel nem kell télen sötétben elindulniuk a gyerekeknek,  és csökken a serdülők kialvatlansága, így egyszerűen javulhatnak a tanulmányi eredményeik.

Az UTC+3 időzónát ma Finnország, a balti államok, Ukrajna (Kárpátalja), Románia (Erdély), Bulgária, Görögország, Ciprus és Izrael használja nyáron.

(A címlapképen Hanga István kecskeméti órásmester látható.)