1929. július végén értesült a közvélemény arról a gyilkosságsorozatról, ami a „tiszazugi gyilkosságok” néven vonult be a magyar bűnügyi krónikába. A szolnoki ügyészség ekkor adott hírt először néhány asszony letartóztatásáról, s az első exumálásokról. A csendőrség naponta vett őrizetbe újabb és újabb személyeket, majd nemsokára megkezdődtek a perek a szolnoki törvényszéken, s azt követően a királyi táblán, hiszen többnyire halálos ítéleteket hozott a bíróság.

A ma élő generációk emlékezetében, a tiszazugi eset, valamiképpen a házasságtörés fogalmával keveredik, meg talán a tulajdonért - konkrétan a földtulajdonért - vívott küzdelemmel. Hogy, tudniillik azok örökölhessék a földet, akik természetes halálozás esetén örökösként valószínűleg nem jöhettek volna számításba.

Nem volt nehéz az ügynek ilyen színezetet adni. Nagyrév, Tiszakürt, s a többi tiszazugi falu lakosságából számos egyént, elsősorban asszonyokat vettek őrizetbe. Csupán a megfelelő válogatáson múlt, milyen sorrendben, hogyan kerülnek a vádlottak padjára? A sorrend, a megfelelő tálalás - a korabeli sajtóviszonyokat ismerve - eleve eldöntötte az aspektust. Olyan asszony, aki nálánál fiatalabb szeretőt tartott, majd hogy a szeretőjéhez mehessen, eltette láb alól a férjét, nem is egy akadt a perbe fogottak között. A sikeres kezdet azután meghozta a végső eredményt is: a tiszazugi perek mint a kikapós parasztasszonyok esete került be a köznapi tudatba….

*   *   *

Méregkeverő parasztasszonyok

1929 áprilisában névtelen levél tájékoztatta a szolnoki ügyészséget arról, hogy egyesek légypapírból kiáztatott arzénnel mérgezik a rokonaikat. A méreg előállításában állítólag egy bábaasszonynak volt döntő szerepe (aki a vizsgálat megindulását követően öngyilkos lett). A csendőrségi nyomozás gyorsan haladt előre, mivel a feltételezett tettesek azonnal beismerték a terhükre rótt cselekményeket.

A vizsgálatok nyomán oly nagyszámú arzénes gyilkosságra derült fény, hogy a hatóságok visszariadtak a vizsgálatok végső eredményétől. A Nagyrév és Tiszakürt temetőiben elvégzett exhumálások nyomán 162 arzénnel meggyilkolt ember tetemére bukkantak. Ezt követően már nem folytatták tovább Tiszazug többi községében a vizsgálatot, hanem igyekeztek hamar lezárni az egyre kellemetlenebbé váló ügyet. A minél kisebb feltűnés érdekében a gyilkosságokat egymástól elkülönítve kezelték a bírósági eljárás során, ezzel is kisebbíteni próbálván az eset tényleges méreteit. A perek ilyenformán több évig elhúzódtak. Nem volt, nem lehetett azonban kétséges, hogy a Tiszazug körzetében arzénnel meggyilkolt emberek tényleges száma akár az ezres nagyságrendet is elérheti. (Gyáni Gábor – RUBICONLINE)

*  *  *

Gyilkos magyar elmék

Az 1900-tól 2011-ig Magyarországon elkövetett, 39 ismert sorozatgyilkosságot dolgozza fel rendkívül olvasmányos formában Faragó Ottó, a Gyilkos magyar elmék című könyvében.

Milyenek a magyar sorozatgyilkosok?  Ebből a dokumentumkönyvből megtudhatjuk. Van köztük agyafúrt, számító és szuper-intelligens.  Van, aki a legaljasabb, leggonoszabb emberfajtából lett összegyúrva, és megtalálható köztük a szerelemféltésből gyilkoló, valamint aki szexuálisan aberrált. A magyar társadalom is kinevelte a maga mészárosait, ez a könyv az ő tettüket dolgozza fel. És nem mellékesen, de emléket állít a gyilkosok áldozatainak is – örök mementóként az utókornak.

A könyv rendkívül egyedi módon, korabeli bűnügyi jegyzőkönyvek alapján mutatja be a múlt század legjelentősebb sorozatgyilkosait, s a nyomozások precíz levezetését. Ilyen összefoglalt, és szakmailag gondosan elkészített rendőri nyomozati munka-sorozat még nem jelent meg dokumentumként a magyar könyvpiacon. A könyv jelentős alapinformációit az a Kovács Lajos ezredes szolgáltatta saját archívumából, aki a magyar rendőrség élő legendája, az ORFK elsőszámú főnyomozója volt. Több, a könyvben szereplő ügyben vezette sikerre a magyar rendőrséget, a felderítésben. Az előszót pedig az a Chilkó Ferenc gyilkossági főnyomozó írta, aki Doszpot Péter előtt vezette a BRFK életvédelmi osztályát.

A könyvnek aktualitása a mostani kulcsi sorozatgyilkosság (az erről szóló cikkünket ITT > találják). Évente sajnos legalább egy magyar sorozatgyilkos „tevékenykedik” Magyarországon.

A Kecskeméti Hírhatárt pedig ITT > lájkolhatod!