Mintegy 200 magyar nő kötött egy Bács-Kiskun megyei nyomozás eddigi adatai szerint névházasságot koszovói szerb férfiakkal. Olyanokkal, akiket korábban még soha az életben nem láttak, és csak a szabadkai házasságkötő teremben találkoztak velük először – tudta meg a Kecskeméti Hírhatár. A házasságkötést követően átlépte a pár a magyar határt, majd az „ara” egészen Berlinig kísérte „urát”. Ahol örökre búcsút vett tőle.

Ami az USA-ban korábban megszokott volt, nálunk viszont még csak fel sem merült, az váratlanul iparszerű bűncselekményi kategória lett Magyarországon. Még a jogászok is vitatják, hogy voltaképpen milyen büntető törvénykönyvi kategóriába tartozik: egyelőre abban maradtak, hogy embercsempészet. Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Osztálya folytatja a nyomozást, amit a Kiskunhalasi Járási Ügyészség felügyel. A Kecskeméti Hírhatár úgy tudja, hogy két személy – egy kisszállási nő és egy Tompán lakó szerb férfi – van előzetes letartóztatásban és további 4 személynél rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat. A gyanú szerint ők szervezték, illetve irányították az elképesztő mennyiségű névházasságot.

A névházasságra jelentkező, általában kisszállási, illetve Kisszállás környékén élő, továbbá tompai nőket átvitték Szabadkára, ahol az ottani anyakönyvvezetőnél házasságot kötöttek egy velük egykorú, vagy legalábbis ilyenformán „összeillő” férfivel – tájékoztatta a részletekről a Kecskeméti Hírhatárt egy informátorunk. – Majd ezt követően átlépték a határt és Berlinig mentek. Ott a magyar nők még közreműködtek abban, hogy a koszovói „férj” Németországban – mint egy Uniós ország állampolgárának, azaz egy magyar nőnek a párjaként – tartózkodási és munkavállalói engedélyt kapjon.

A néhány hónapja tartó nyomozást az indította el, hogy Szerbiából jelzést kapott a magyar hatóság a tömeges házasságkötésről, a „házasságkötési bummról”. Ezzel párhuzamosan pedig Németországból jelezték a magyar félnek, hogy különös magyar házaspárok érkeznek hozzájuk. Továbbá a kisszállási önkormányzat is jelezte a rendőrségnek, hogy egyre több olyan nővel kerülnek konfliktusba, akik segélyre szorulnak, korábban kaptak is valamilyen címen segélyt, azonban miután kiderült, hogy férjhez mentek, már nem járt nekik a pénz.

Most kapaszkodjon meg az olvasó: a nyomozás eddigi adatai szerint a nők – nyílván azért, mert rendkívül rászorultak voltak - mintegy 80-160 ezer forintért vállalták a névházasságot. A szerb férfiak viszont átlagosan mintegy 2 ezer Eurót fizettek a házasságért. Dr. Téglás Péter kiskunhalasi vezetőügyész pedig azt sem tartja kizártnak, hogy ezernél is több ilyen "családi kapcsolat" létesítése történhetett. 

A Nemzetbiztonsági Hivatal egyébként már 2009-ben felfigyelt erre a jelenségre. Erről ezt lehet olvasni egy magyar jogi weboldalon:

"A Hivatal tapasztalatai szerint egyre inkább előtérbe kerül - mint a Magyar Köztársaságba jutás legális-féllegális módszere - a névházasság létesítése, ami egyébként az EU más tagállamaiban is gyakori jelenség. Az ilyen módon tartózkodási jogcím megszerzésére törekvők egy része az interneten keresztül ismerkedik, és az országba való bejutás érdekében tudatosan megcélozza a kapcsolat elmélyítését. Előfordul ugyanakkor, hogy közvetítők útján, minden előzetes személyes ismeretség nélkül próbálnak - anyagi ellenszolgáltatást felajánlva - névházasságot kötni, ezáltal gyorsabban és hosszabb távra szerezhetnek jogosultságot a legális magyarországi tartózkodásra."

A nyomozás majd arra is kiterjed – ez is új fejlemény a jogászok számára -, hogy vajon ezek a házasságok végül érvényesek maradnak vagy sem. Formálisan ugyanis érvényesek, azonban ha bebizonyosodik a bűncselekmény, akkor érvényteleníthetik ezeket. A következő kérdés pedig majd az lesz ebben az esetben: melyik ország érvénytelenítsen… Szerbia, Magyarország vagy Németország?

Cikkünk megjelenését követően a rendőrség is közleményt adott ki az ügyről. Ők - a Kecskeméti Hírhatár informátorával szemben - "csak" 100 névházasságról tesznek említést. Ezt írták:

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást egy 56 éves szerb állampolgárral és társaival szemben.

A rendelkezésre álló adatok szerint a férfi azzal gyanúsítható megalapozottan, hogy 2013 márciusa óta anyagi ellenszolgáltatásért több szerb férfi magyar nőkkel való házasságkötését szervezte meg. A szerb férfiak családtagként így olyan jogosultságokhoz jutottak, melyekkel az Európai Unió területére legálisan beutazhattak, ott tartózkodhattak. A férfiak - harmadik országbeli állampolgárként - ezen jogosultságokhoz egyéb módon nem juthattak volna hozzá.

A szerb gyanúsított a házasságkötések megszervezésével közvetítő személyeket bízott meg, akik a magyar hajadon hölgyeket felkeresték, majd az esküvő körülményeiről, illetve a „menyasszonyságért” járó anyagi ellenszolgáltatásról egyeztetettek velük. A szerb gyanúsított ezután megszervezte a menyasszonyok Szerbiába való kiutaztatását, illetve a házasságkötés lebonyolítását. A magyar arák először az esküvőn találkoztak vőlegényeikkel, akikkel a nyelvi nehézségek miatt általában beszélni sem tudtak.

A házasságkötéseket követően rövid időn belül az újdonsült feleségeket Németországba vitték, ahol az illetékes hatóságoknál történő ügyintézés során az asszonyoknak férjeik ott tartózkodását kellett legalizálni.

A nyomozók az ügyben 2013. október 22-én összehangolt akció keretében több személyt fogtak el, illetve több helyszínen tartottak házkutatást.

Elfogtak, és embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgattak ki egy 22 éves kisszállási, illetve egy 31 éves tompai lakost. A rendelkezésre álló adatok szerint a két nő vagyoni haszonszerzés végett azért kötött házasságot 2013. március 9-én, illetve március 16-án a szerbiai Szabadkán két szerb férfival, hogy azt követően férjeik az Európai Unió területére beutazhassanak és ott tartózkodási engedélyhez, vízumhoz jussanak. A két gyanúsított nő az eljárás során szabadlábon védekezik.

Az álházasságok szervezőjét, az 56 éves szerb állampolgárt, illetve egyik magyarországi alszervezőjét, K. Kitti 22 éves kisszállási lakost embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt fogták el, és vették őrizetbe a rendőrök. A Kiskunhalasi Járásbíróság mindkét gyanúsított előzetes letartóztatását elrendelte.

Elfogták és embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki a menyasszonyok, illetve vőlegényeik fuvarozását végző K. Krisztián 32 éves kisszállási férfit is. Vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Kiskunhalasi Járásbíróság.

Két nappal később, 2013. október 24-én embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki a szerb férfi élettársát is, egy 38 éves szerb nőt. Az asszony azzal gyanúsítható megalapozottan, hogy a házasságkötések előkészítésében, a szükséges iratok beszerzésében és az esküvők szervezésében tevékenykedett. Másik két magyar alszervezőt, K. Erzsébet 46 éves tompai és F. Brigitta 27 éves kisszállási lakosokat szintén 2013. október 24-én fogták el, és hallgatták ki gyanúsítottként a nyomozók. A szerb, illetve a két magyar gyanúsított nővel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Kiskunhalasi Járásbíróság.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya jelenleg megközelítőleg 100 házasságkötést vizsgál, amelyeknél - ha bűncselekmény gyanúja merül fel - további gyanúsítások várhatóak.