Hivatali visszaélés, hivatali vesztegetés, és üzletszerű csalás vádjával indult büntetőper a Kecskeméti Törvényszéken az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Dél-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségének jelenleg már nyugdíjas munkaügyi felügyelője ellen. A büntetőperben harmadrendű vádlott Balogh Károly, Helvécia közelmúltban megválasztott polgármestere, akit hivatali vesztegetéssel vádol az ügyészség.

Nem csak ez a pikantériája azonban a pénteken (április 19-én) a Kecskeméti Törvényszéken Dr. Oroszi Márta bírói tanácsa előtt kezdődött büntetőpernek. Hanem az is, hogy egy közismert kecskeméti sportmecénás, egy kecskeméti Kft. vezetője is meg van nevezve a vádiratban. Az ügyészség szerint a munkaügyi felügyelő azért követte el az egyik bűncselekményt, hogy szándékos mulasztásai és az iratok utólagos módosítására adott tanácsai következtében a sportmecénás vizsgálattal érintett Kft-je mentesüljön a bírság kiszabása alól.

A vádat képviselő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség ügyésze ismertette a bíróságon a vádiratot pénteken. Előzetesben leszögezte: a munkaügyi ellenőrzések eredményességét veszélyeztetik azzal, ha az ellenőrök előre értesítik az érintetteket. Az ügyészség szerint azonban a most 65 éves B. Lajos, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) Dél-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségének korábbi munkaügyi felügyelője ezt többször is megtette.

Elrendelte például az OMMF vezetője 2009. február közepén az egyik országos kereskedelmi hálózat kecskeméti áruházának helyszíni ellenőrzését. A vádban az áll, hogy napokkal a tervezett ellenőrzés előtt azonban telefonon felhívta G. Emil, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Dél-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségének akkori igazgatóhelyettese (ő a per másodrendű vádlottja) B. Lajost, majd arra utasította, hogy figyelmeztesse a kecskeméti áruház igazgatóját a tervezett vizsgálatról. Azt is közölje az igazgatóval, hogy az ellenőrök egy napon több alkalommal is megjelennek majd váratlanul az áruházban, és ismételt ellenőrzéseket tartanak a bevásárló központban.

Az ügyészség szerint az I rendű vádlott még aznap este, 19:20-kor felhívta az igazgatót és figyelmeztette a „veszélyre”, az átfogó ellenőrzésre. Felajánlotta azt is, hogy szükség esetén kimegy az áruházba az ellenőrzést megelőző napokban és segít az iratok rendezésében, illetve elmagyarázza, hogy mit kell tenni a bírságolás elkerülése érdekében. Az ügyészség szerint mindezt azzal a jogtalan előnyszerzésre irányulóan követték el, hogy az áruház, mint munkáltató, az ellenőrzés kezdetéig a szükséges hiánypótlásokat elvégezze. Így pedig mentesüljön egy esetleges bírság kiszabása alól.

Korábban, 2008 októberében egy másik helyszínen, egy kecskeméti székhelyű Kft-nél is munkaügyi ellenőrzést terveztek. B. Lajos vádlott október 25. és 30. között négy alkalommal telefonon egyeztetett az ellenőrzés alá vont Kft. ügyvezetőjével, egy közismert kecskeméti sportmecénással. A vádirat így fogalmaz: „tájékoztatta arról, hogy a kiszabható bírságok elkerülése érdekében milyen változtatásokat kell tennie az iratok bemutatására kitűzött határnapig. A vizsgálat tárgyát képező munkaidőkeretes szerződésekben, a készenléti kimutatásokban, a menetlevelekben és a munkaidő nyilvántartásokban. A bírságalapot képező hiányosságok megszüntetése céljából arra is felhívta a cégvezető figyelmét, hogy a könyvelőjével készíttessen olyan bérkimutatási jegyzéket, amelyeken az éjszakai póték is szerepel.”

Az ellenőrzés 2008. december 29-én kiegészült egy névtelen bejelentés alapján indult vizsgálattal is. Eszerint egy „Lajos” keresztnevű munkaügyi felügyelő tanácsokat ad a munkáltatónak arra „hogyan ússza meg a büntetést”. (Csak emlékeztetőül: az elsőrendű vádlott keresztneve Lajos). A vádlott B. Lajos azonban az ügyet továbbra is magánál tartotta és nem jelezte vezetőinek a bejelentést. Sőt december 29-én a cégnél helyszíni ellenőrzést tartott, ám helyszíni, illetve tanúmeghallgatási jegyzőkönyvet nem készített. Az általa kitöltött „látogatási lap” alapján utóbb azt sem lehetett megállapítani, hogy tapasztalt-e a cégnél bírság kiszabására okot adó hiányosságot. Majd 2009. január 7-én az ügyet olyan feljegyzéssel adta át a munkatársának, mely az érdemi döntés kialakításához szükséges adatot nem tartalmazta.

„Elsőrendű vádlott a cselekményét azzal a jogtalan előnyszerzésre irányuló céllal követte el, hogy szándékos mulasztásai és az iratok utólagos módosítására adott tanácsai következtében a vizsgálattal érintett Kft. vezető tisztségviselője mentesüljön a bírság kiszabása alól” – mondta a tárgyalóteremben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség ügyésze.

2008 őszén a mindenszentek és halottak napjához kapcsolódóan rendelték el Magyarországon az árusok munkaügyi ellenőrzését. Az akcióról – az ügyészség szerint - telefonon előre tájékoztatást adott a vádlottá vált munkaügyi felügyelő egy kecskeméti, virágtermesztéssel és árusítással foglalkozó egyéni vállalkozónak.

Hasonló ellenőrzést terveztek 2008 novemberében Kiskunfélegyházán egy szövetkezetnél is. A vádirat szerint itt is előre riasztotta azonban a vezetőt a munkaügyi felügyelő. Majd aznap meg is kezdődött az akció a szövetkezetnél, melynek végén ismét telefonált a vádlott a félegyházi szövetkezet vezetőjének: ekkor már arról értesítette, hogy nem kell tartani attól, hogy váratlanul visszatérnének a munkaügyi ellenőrök.

2008. szeptemberében Helvécia külterületén ellenőrizték a munkaügyi felügyelők a szüreti munkákat. Egy egyéni vállalkozónál ellenőrizték a szüretelők munkaügyi bejelentését. A vádlott – állítja az ügyészség – ezúttal is szakmai tanácsokat adott az ellenőrzött termelőnek, hogy a bírságot milyen utólagos módosításokkal kerülheti el. Majd decemberben egy telefonbeszélgetésben a később Helvécia polgármesterévé választott Balogh Károly – állítja a vádirat - ugyanehhez a vizsgálathoz kapcsolódva egy telefonbeszélgetésben jogtalan előnyt ígért a munkáltatót ellenőrző munkaügyi felügyelőknek. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott egyetértett abban, hogy a helvéciai vállalkozó adjon „karácsonyi ajándékot” a felügyelőknek. Azonban azt kérte Balogh Károlytól, hogy annak átadásával várják meg az ügy lezárását.

A következő vádpont szerint egy kiskunfélegyházi cég ellenőrzését végezték a munkaügyi felügyelők 2008 őszén. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott ebben az esetben is tájékoztatta a cégvezetőt arról - ő a per negyedrendű vádlottja -, hogyan milyen javításokat kell elvégezniük a bírság elkerülése érdekében. Majd azt kérte a cégvezetőtől, hogy tarthasson egy munkavédelmi oktatást a cég alkalmazottainak, és ezért fizessenek neki 20 ezer forintot. Miután az ellenőrök nem találtak hibát a cégnél, ezt telefonon köszönte meg a cégvezető a felügyelőnek. Egyúttal megbeszélték a „munkavédelmi oktatás” részleteit is. Öt nap múlva megjelent a felügyelő a cég székhelyén, átvette a 20 ezer forintot. Azonban „ténylegesen nem tartott munkavédelmi oktatást”, noha két hónap múlva kiállított egy számlát erről – írja a vádirat.

A következő vádpont szerint egy orgoványi céget is figyelmeztetett több alkalommal telefonon a munkaügyi felügyelő a Kft-vel szembeni feljelentésről, illetve a várható ellenőrzésekről. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a vádlott – a munkaügyi felügyelő – diplomáját is hamisnak találták az ellene indult vizsgálat során a rendőrök. Mivel pedig a főiskolai végzetséget igazoló diploma miatt jogtalanul magasabb fizetési besorolást kapott, ezért az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnek 15.7 milliós kárt okozott. Azaz ennyivel több fizetést vitt haza a vádirat szerint jogtalanul.

A bírói tanácsot vezető Dr. Oroszi Márta pénteken elsőként az elsőrendű vádlottat hallgatta volna ki. A férfi azonban nem tett vallomást, így a rendőrségi vallomásait olvasták fel. Ezekben azt állította, hogy nem követett el bűncselekményt. Arra hivatkozott, hogy anyagilag nem áll fényesen, 10 milliót meghaladó banki tartozása van a lakásán, és 1.8 milliós kölcsön terheli az autóját is. Ha pedig tényleg elkövette volna a cselekményeket, akkor az anyagi helyzete jobb lenne.

A többi három vádlott ugyancsak nem tett vallomást. Korábbi vallomásaikban pedig ártatlannak mondták magukat. Ezért a büntetőperben minden bizonnyal jelentős szerepe lesz majd azoknak a titkosszolgálati módszerekkel rögzített hangfelvételeknek, melyeket a nemzetbiztonsági szakszolgálat készített a vádlottak lehallgatott telefonbeszélgetéseiről. A büntetőpert azonban egyelőre a tanuk meghallgatásával folytatják majd.