A házi berkenyét választotta az év fafajának az Országos Erdészeti Egyesület. Az idén 18. alkalommal megtartott voksoláson győztes növénynek a termése mellett esztétikai értéke, narancssárgás-pirosas őszi lombja sem elhanyagolható - tájékoztatta a Kecskeméti Hírhatárt a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A középhegységek melegebb, déli oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj szeptemberben érő termését évezredek óta fogyasztja az ember. Felhasználása Európa több részén is reneszánszát éli, nálunk leginkább a terméséből főzhető pálinka ismert.

A házi berkenyét már az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél is említi. A későbbi századok okleveleiben szintén rendszeresen feltűnik a fafaj, mint a magyar vidék egykor meghatározó, említésre méltó eleme. A faj egyedei igen magas, 4-500 éves kort is megélhetnek. Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek fafaja, lassan növő fa, amely zárt erdőben akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti.

A házi berkenye hazai viszonyok között húsz éves kora körül hozza első terméseit. Erre utal Gárdonyi Géza Isten rabjai c. regényében: „ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését”. A fafaj mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és mandula termesztésére is alkalmasak.

Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára azzal a céllal, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait a nagyközönség számára bemutassa, népszerűsítse. Így például az idén az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskolai programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával, a házi berkenyével.

A 2013-as év fafajának választott házi berkenyéről és az év fája mozgalomról bővebben olvashatnak a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával létrehozott www.azevfaja.hu vagy az Országos Erdészeti Egyesület www.oee.hu honlapján.