A híres magyar építész Kecskeméten is letette névjegyét: ő tervezte ugyanis az evangélikus templomot az Arany János utcában. Az iskola diákjai a megnyitón az építész életéről korabeli dokumentumok felhasználásával láthattak előadást színészek közreműködésével.
A helyszínválasztás nem volt véletlen. Ebben az iskolában mindig kiemelt helyet kapott ugyanis az építészet és az ehhez kapcsolódó szakmák.
NÉZZE MEG A KÉPGALÉRIÁT ITT!
„Két típusú képzésünk is van az építészet területén. Az egyik a magasépítő technikus, itt általában egy osztálynyi gyereket szoktunk tudni beiskolázni. ide nagyon jó képességű gyerekek szoktak jelentkezni, másrészt pedig a szakiskolai képzésben szinte az összes építész szakmát képezzük az iskolában"- nyilatkozta Leviczky Cirill, a Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium igazgatója.
A megnyitón részt vett Kovács Ferenc, a Porta Speciosa Egyesület elnökségi tagja, a 13-as számú VK Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltje. Aki elmondta, hogy 1984-85-ben volt az iskola igazgatóhelyettese, és ő valósította meg az intézményben a magasépítés-technikusi képzést.
A megnyitón a színészek, korhű ruhákban, korabeli dokumentumok, levelek és hivatalos iratok alapján rekonstruálták Ybl Miklós korát és életének főbb mozzanatait. Ezzel is szerették volna közelebb hozni az építész munkásságát a kecskeméti fiatalokhoz, akik szeptember 29-éig még megnézhetik a tárlatot. Aki nem csak a kiállítás anyagára, hanem magára a Kecskeméti Evangélikus Templomra is kíváncsi, az szakember vezetésével, előzetes bejelentkezés alapján megnézheti az Ybl Miklós által tervezett templomot. Az idegenvezetésre az alábbi telefonszámon lehet jelentkezni: 76/480-74.
(KTV / Hírhatár)
Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
1814-ben született Székesfehérváron, német származású szülőktől: édesapja Ybl Miklós ottani kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna.
1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai vannak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.
Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré fogadták.
Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet, a pesti Dorottya utcában.
1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte való télen még tett egy látogatást Itáliában, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.
1851-ben költözött vissza Pestre, miután Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt.
1860-ban Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz alatti bérház és a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda a mai Bródy Sándor utcai Rádió épülete helyén.
1864-ben megszületett fia, Félix.
Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy Sándor utca 8. sz. alatti Képviselőházat (ma olasz kultúrintézet), az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg, s néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amely elkészülte után számos bírálatot kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.
Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a királyi család is részt vett.
Egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.
Folytatta a Hild József által tervezett Szent István-bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.
Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel együtt dolgozott rajta). Első megbízását, az ikervári kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette.
Számos alkotása közül fő művének az Andrássy úti Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.
(wikipédia)
