Kun Attila, a Kecskeméti Huszárok Hagyományőrző Egyesülete elnöke hírportálunknak elmondta, hogy a tavaly már kifejezetten hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az eseményt. Akkor Kun Attila helvéciai tanyájáról indultak és a Nyakvágó dombig tartott a lovaglás. Idén viszont új helyszínként Kisfáiból indultak és Nyárlőrincen keresztül a holt-Tiszáig tervezték az utat. A lovasokkal tartott többek között Drahos József, az Alsószéktó-Matkó-Kisfái Polgárőr Egyesület tagja is, aki ebben az évben megnyerte a polgárőrök lovas bajnokságát Kiskunhalason.

A szombati lovaglás végén - akár csak tavaly - bográcsos ebéd várta a megfáradt lovasokat. Tavaly keménylebbencs volt az ebéd, idén viszont marhapörköltet kaptak sztrapacskával a „rókavadászok"

Háttér:

Bár Eurázsia lovas nomád népei már évszázadok óta vadásztak lóhátról, a valódi értelemben vett vadászlovaglás, a lovas rókavadászat szülőhazája Anglia. Az angol földbirtokosok gyakran vadásztak az egyre jobban elszaporodó rókákra kopófalkával. Alkalmanként húsz-harminc lovas is összegyűlt egy-egy ilyen vadászaton, s a kopók után iramodva, kidőlt fatörzseket, kőkerítéseket átugratva követték a kutyákkal együtt a róka nyomát.

Mára a vadászlovaglás a legtöbb helyen véres vadászatból kellemes kikapcsolódássá szelídült. A róka szerepét egy lovas vette át, aki kabátja vállára tűzött rókafarokkal jelképezi az üldözendő vadat. A nap hőse az a lovas lesz, aki végül elsőként éri utol a „rókát", és letépi válláról a rókafarkat.