A duális képzés a felsőoktatási palettának egy új színfoltja, egy új lehetősége, de minden intézménynek fel kell mérnie, hogy az adott térségnek, gazdasági környezetnek mire van szüksége - emelte ki Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere, a Duális Képzési Tanács tagja azon a nemzetközi konferencián a Kecskeméti Főiskolán, amelyen a duális képzés bevezetésének magyarországi tapasztalatairól és a külföldi példákról esett szó. A konferenciát a „Járműipari felsőoktatási és kutatási együttműködés" című uniós projekt keretében rendezték meg.
ITT MEGTEKINTHETIK A KÉPGALÉRIÁT!
A polgármester asszony arról is beszélt köszöntőjében, hogy a duális képzés elindítása a Kecskeméti Főiskolán egy erős, eredményes összefogás „terméke", amelyben az önkormányzat mellett vállalatok, intézmények és civil szervezetek fogtak össze, hogy egy versenyképes oktatási rendszert alakítsanak ki. A Kecskeméti Főiskolának már 40 vállalati partnere van, és a polgármester asszony úgy látja, a térség növekedési potenciáljával a háttérben, ha a fejlődés ezzel a dinamikával halad tovább, a Kecskeméti Főiskola meghatározó intézmény lehet Közép-Kelet Európában. A Duális Képzési Tanács tagjaként a polgármester asszony úgy véli, fontos, hogy a törvényi szabályozás megteremtésével a kormány mintegy legitimitást adott a képzéstípusnak, de ez nem azt jelenti, hogy általánosan be kell vezetni. Olyan tudományterületre nem kell „ráerőltetni" a duális képzést, ami arra nem alkalmas.
Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kulcskérdésnek nevezte, hogy miként lehet bevonni a kis- és középvállalkozásokat minél szélesebb körben a duális képzésbe. A kisebb méretű cégek nagy részben nem képesek arra, hogy teljes értékű duális képzést nyújtsanak a hallgatóknak, ezért egy olyan konstrukcióban gondolkodik a kamara együtt a vállalati partnerekkel, amelyben a nemzetközi vállalat mintegy integrátor szerepet tölt be.
Mindhárom külföldi előadó hangsúlyozta, a felsőoktatásnak lépést kell tartania a világ változásaival, meg kell érteni a kihívásokat és reagálni azokra. A kooperatív tanulás, az új oktatási formátumok megtalálása létkérdés az oktatás számára.
A Chicagoból érkezett Richard Farkas professzor arról beszélt, az amerikai egyetemek már elfogadták a kritikát, hogy régimódiak és változtatniuk kell. Igyekeznek behozni az oktatásba az egyetemen kívüli tapasztalati tanulást és a kooperációt az iskolán kívüli világgal. A hallgatókkal meg kell értetni, hogy a világ már 10 év múlva is más lesz; az alkalmazkodáshoz el kell hagyni a hajókkal a biztonságos kikötőt és ki kell menni a tengerre, egész életen át a problémamegoldást és az innovációt kell erősíteni - alkalmazta a szemléletes hasonlatot az amerikai professzor.
Josef Decker professzor a német logisztikai szövetség brémai nemzetközi gazdaság és logisztikai főiskolájának dékánja a gyakorlatorientált képzés brémai megvalósítási formáit mutatta be. A duális képzés a brémai intézményben azt jelenti, hogy a hallgatók három hónapos fázisokban vesznek részt az intézményi és a vállalati tanulmányi időszakokon. A cégektől projektfeladatokat kapnak, amibe nem csak őket, hanem a főiskolai oktatókat is bevonják, így az intézménynek is lesz információja arról, hogy milyen típusú ismeretekre kell összpontosítani.
A baden-württembergi duális főiskola működési szisztémája, amit Michael Nagel professzor vázolt fel, ismerősnek tűnhetett a konferencia közönségének, hiszen ezt a modellt vette át a duális képzés bevezetésében úttörő szerepet vállalt Kecskeméti Főiskola, és az adta az alapját a duális képzés országos intézményesítésének is. A baden-württembergi rendszer szerint a cégek maguk választják ki a hallgatókat és iskolázzák be őket a duális főiskolára. A tartományban több campussal is rendelkező intézménynek jelenleg 35 ezer duális hallgatója van. Nagyon kicsi a lemorzsolódás, mintegy 99 % az alkalmazási arány a végzés után, az itt végzettek gyorsabban kerülnek vezetői beosztásba, a fizetésük pedig magasabb, mert a cégek értékelik a tapasztalatot. A baden-württembergi duális főiskolát a legjobb felsőoktatási intézmények között tartják számon Németországban.
A már tapasztalattal rendelkező magyar intézmények képviselői is szót kaptak. Dr. Jósvai János, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezetője az egyetem mintegy 20 éve működő gyakorlati rendszeréről beszélt, amelyben már mintegy kétezer hallgatónak biztosítottak 3 hónapos gyakorlati lehetőséget. A rendszerben ma is több mint 100 cég vesz részt aktívan. Emellett 2011-től 1 éves gyakorlati időszakot biztosító együttműködéseket is kialakítottak a partnercégekkel.
A Kecskeméti Főiskolán 2012-ben kezdték meg tanulmányaikat az első duális hallgatók. Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes az eddigi tapasztalatokról számolt be, aminek az összegzéséhez kutatást, kérdőíves felmérést is végzett a főiskola a duális hallgatók és a partnercégek körében. A tananyagok összehangolása, a jobb kommunikáció a cégek, a hallgatók és a főiskola között, az időbeosztás hatékonyabb szervezése olyan területek, amelyek még finomításra várnak. A dékánhelyettes asszony arról is beszélt, hogy az iparból érkező hatások az oktatott tartalmakra valamint a módszerekre is hatással vannak, és ez mindenképpen segíti a fejlesztéseket. Az is látszik, hogy a duális hallgatók jobb eredményeket érnek el és motiváltabbak, mint társaik.
Dr. Horváth Zsuzsa, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának docense egy olyan intézmény nevében beszélt, ahol még nincs példa a gyakorlatorientált képzésre, de jövő szeptembertől partnereikkel együtt a gépészmérnök szakon, a rá következő évben pedig az élelmiszermérnöki szakon is tervezik a duális képzés bevezetését.
