Miért pont ott? Hogyan tervezték a TERMOSTAR távhővezeték nyomvonalát? |
2013-05-18 07:59:57 |
A laikusok közül többek számára különösnek tűnik a TERMOSTAR Kft. által épített kooperációs távhővezeték kivitelezése során a nyomvonal. Vagyis az, hogy a kecskeméti utcákban miért pont ott, és úgy fektetik a csöveket? Pék Gáspár, a TERMOSTAR Kft. főmérnöke adott a nyomvonallal kapcsolatban szakmai magyarázatot a Kecskeméti Hírhatárnak.
A mostani projekt a korábbi évek tapasztalatait felhasználva 2011. elején kezdődött. Az előzetes egyeztetések, engedélyek tervek elkészítése, a pályáztatás és a közbeszerzési folyamatok elindításával. A hatósági engedélyeket közterület-foglalási és forgalomtechnikai előírásokat az Önkormányzat adta ki. Az érintett területek tulajdonosai, intézményei az építkezés megkezdése előtt információt kaptak, illetve a sajtónyilvánosságot kihasználva szélesebb körben is tájékoztatást adtunk. Az építkezés során az érintett közműhatóságokat, intézményeket, katasztrófavédelmet, tűzoltóságot, mentőket, rendőrséget, közlekedésieket informáltuk a beruházás egészéről és a szükséges részletekről.
A távhővezeték – mint korábban hírt adtunk róla (ITT >>>) - 2,6 kilométer hosszú és a Széchenyi-, valamint az Árpádvárosi lakótelepet köti össze egymással. A beruházási költség 583 millió forint, amelyre 50 százalékos, 291,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft.
- Azt, hogy merre kell menni, merre lehet menni egy távvezetékkel, viszonylagosan nehéz meghatározni, és nyilvánvalóan kompromisszumokra van szükség – mondta a főmérnök. - Amikor pedig a munkák elkezdődnek, akkor főként azok közül, akiket érint, akiknek az utcájában halad a vezeték, bizony megkérdezik, hogy miért pont ott és miért nem a másik utcában fektetik a csöveket. Hiszen – mondják ilyenkor – az az utca is pont olyan, mint a mienk
A két terület összekapcsolása már a 90-es évektől kezdve visszatérően jelentkezik a TERMOSTAR Kft. életében, és egy-egy stratégiai ciklus tervezése során rendre felmerült a szükségessége, lehetősége, gazdaságossága, előnyei és a hátrányai is. A beruházási, a gazdasági, és bizony a politikai környezet minden esetben másként befolyásolta döntéseinket, de alapvetően a finanszírozási lehetőségek határozták meg azokat a korábbi döntéseinket, hogy eddig nem lehetett megvalósítani ezt a projektet.
A jelenlegi döntésünket és lehetőségünket meghatározta, hogy a távhőstratégiai koncepciók között a sziget üzemben működő távhőkörzetek összekapcsolása kiemelt célként és ehhez társuló pályázati lehetőségként előtérbe került. Azok a munkálatok és előkészítések, melyek a korábbi években történtek, több alternatíva felmerülésére adtak lehetőséget és azok eredményeként alakult ki az a megoldás, amely ma megtervezésre került és folyik a kivitelezése.
Nézzük meg konkrétan a vezeték nyomvonalának lehetséges útvonalait:
A legrövidebb alternatíva:A Széchenyivárosi fűtőműtől indul, majd a fűtőmű területét elhagyva 2 x 90°-os iránytörés után az Irinyi utcában kerül elhelyezésre. A meglévő közművek elhelyezését figyelembe véve halad a távvezeték tovább az Irinyi utcában, majd keresztezi a Szent Imre utat és a Széchenyi körutat. A távvezeték így jut el a Kápolna utcába, keresztezve a Hornyik J. körutat, végül 2 x 90°-os iránytörés után csatlakozik rá - egy új akna megépítésével - a meglévő, megmaradó távhőellátási vezetékre a Kossuth téren. A nyomvonal hossza (”U”alakú cső kompenzátorokkal) 1500-1700 méter. Az Irinyi utca - Kápolna utca - Kossuth tér nyomvonal a város frekventált területén, fő helyi közlekedési útvonalon halad.
A leghosszabb alternatíva:Elképzelhető néhány alternatíva, mely más nyomvonalon vezetve, más csatlakozási pontot eredményez, esetleg a két fűtőműben történne a konkrét csatlakozás. Ehhez az Akadémia körútról indulva a Megyei Kórházat érintve, a Tatár soron keresztül az Ének-Zenei Iskola mellett jutnánk el „hátulról” a Szultán utcára. Ez a megoldás 4-5 kilométeres hossza miatt, az intézményi rácsatlakozási potenciál mellett, és a látszat ellenére a nem kevésbé közművekkel tarkított vonalvezetési lehetőség miatt, került le a napirendről.
Arany középút:Megfontolandó lehetőség a kevésbé forgalmas, azonban potenciális fogyasztási helyekkel bővebben ellátott terület igénybevétele. A területen mintegy 2-3 MW intézményi hőteljesítmény igényt vehetünk számításba, illetve a konvektoros társasházak is jelenthetnek később fogyasztóként. Ezek közül természetesen mindegyikhez nem tudunk közel kerülni, de meg lehet keresni a legnagyobb valószínűséggel rácsatlakoztathatók körét és arra kellett haladnunk. A korábbi vizsgálódások és szakemberek javaslatai szintén a Balaton utcát célozták meg és a további nyomvonal vezetési koncepció is hasonló volt (Bibó I. u. - Hosszú u.- Kiskert tér – Tóth L. sétány – Burga u.). Azzal, hogy lehetőleg kerülni kell a nagy és forgalmas, közművekben „dúskáló” útszakaszokat.
A legrövidebb út óriási bonyodalmakat okozott volna a városnak és lakosságának. Főutakat kellett volna lezárni két-három hónapos időszakokra. Erre a szakaszra az engedélyek megszerzésének nem lett volna esélye, mert a hatóságok nem engednek forgalmas, közművekkel bőven ellátott területeket hosszú időre lezárni.
A leghosszabb útról kár beszélni, mert az kétszer olyan hosszú lett volna, mint a jelenlegi elfogadott terv és természetesen kétszer olyan hosszú kivitelezési idővel is kellett volna számolni. Nem beszélve a dupla költségről.
Az arany középút előnyei: a légvonalhoz legközelebbi nyomvonal, kis forgalmú közterületek és utak, családi házas övezetek, kis létszámú lakóközösségek. Ugyanakkor potenciális TERMOSTAR Kft. partnerek jelenléte a közelben.
Azt, hogy a kisebb utcák közül melyikben célszerű és lehetséges haladnunk, több tényező és szakmai szempont is befolyásolja. Például a közművek, a közlekedés, a forgalom. Nem pedig az, hogy kinek a személyes szabadságát szeretnénk korlátozni az építkezés alatt. Természetesen nem vitatjuk, hogy azokat, akiket közvetlenül érint az építkezés, valóban érhetik apróbb kellemetlenségek. Ugyanakkor a kivitelezővel a TERMOSTAR Kft. igyekszik mindent megtenni azért, hogy ezeket elkerülje, illetve minimálisra csökkentse. Amikor pedig felmerül egy-egy probléma, mielőbb igyekszünk azt orvosolni.
Látható, hogy az évek során felmerült alternatívák többszöri körbejárása és vizsgálata szerint is vannak, akiket jobban érinthet az építkezés. Ugyanakkor az a véleményem, hogy többségünknek a legoptimálisabb megoldást igyekeztünk megkeresni a kivitelezés tervezésekor.
További szakmai érvek/háttérMegvizsgálva a költségeket is, a „csendes” kis utcában történő, illetve a főforgalmi úton történő vezetés egy lehetséges esetét, csak durva becslésekkel láthatjuk a nagyságrendi különbségeket. A főutakat kerülő nyomvonal kialakítás teljes útzárai kisebb lakóházi utcákat érint, nagyobb utakat csak keresztez. Amelyek ideiglenes forgalma félútpályás eltereléssel és közúti provizorok építésével a vezeték építés ideje alatt is garantálható (Irinyi utca és az 5 főút a Széchenyi krt.).
A vezetéképítés költsége így 200 ezer forint nyomvonal méterenként. A Széchenyi krt. (5. sz. főút) keresztezés engedélyeztetése is több egyeztetés és azok révén több feltétel, illetve előírások betartása mellett volt elvégezhető.
Az 5-ös számú főúton hosszában történő vezetéképítéséhez a főút oly mértékű lezárására lenne szükség, amelyhez a főút kezelő a Magyar Közút Nonprofit Zrt. hozzájárulásának beszerzése szinte lehetetlen. A főúton történő vezeték építés költsége az úthelyreállítás miatt nyomvonal méterenként 300 ezer forint fölé emelkedhet. Mivel a vezetéket ebben az esetben főúton 1500 méter hosszan kellene lefektetni, csak ennek a költsége 450 millió forint lenne. Azaz már csak a főúton való vezetés – ami a teljes hossza egy része - akkora összegű, mint a jelenlegi egész nyomvonal teljes beruházási költsége. Ezt tetézné még az út nem közlekedési célú igénybevételének díja is, amely az 1.5 kilométeres szakaszon a több 10 millió forint nagyságot is elérheti.
Tovább számolva a költségeket: az Irinyi úton való vezetéképítésnél szükséges hőtágulás felvételére épülő lírák miatt néhol teljes útzárak is szükségesek. A vezetéképítés miatt egy forgalmas utat kellene lezárni, amelyen buszjárat is közlekedik. A buszok terelésének költsége sem elhanyagolható, hiszen a környező kis utcákba a buszjáratok nem terelhetők be. A vezetéképítéshez minimálisan félútpályás helyreállítás, néhol (lírák kialakításánál) teljes szélességű útpálya felújítás szükséges. Ezért, ezen szakaszon a vezeték építés az útpálya helyreállítás miatt minimálisan 270 ezer forintba, azaz a 400-500 méternyi vezetéképítésnél 110-120 millió forintba kerülne.
Az Irinyi utcai nyomvonal legfőbb kizáró oka az, hogy a távhővezetéket a körút keresztezése után a Kiskert térhez kellene bevezetni a Kőhíd vagy a Nyíl utcán. A Nyíl és a Kőhíd utca oly szinten „sűrűn közműves” csatornával, víz és gázvezetékekkel, valamint egyéb kábelekkel, hogy a tervezett vezetékek építéséhez nincs megfelelő szabad hely. Ez esetben csatorna vezeték és vízvezeték kiváltása szükséges, természetesen a meglévő közművek esetleges hozzájárulása után. Ezen vezetékek kiváltása a 300 méter hosszú utcán szintén 300 ezer forint lenne nyomvonal méterenként, azaz összesen 90 millió forint. Mindezek felett a vezeték kiváltás meghiúsulhat azért, mert a szűk utcákban nincs elegendő hely kiváltani a meglévő útban lévő közműveket.
Utoljára frissítve: 2013-05-19 08:57:33 |