A kormány a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy erősíteni akarja a bíróságok szerepét a közigazgatás kontrolljánál - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter pénteken, a 47. Kecskeméti Jogásznapon tartott előadása előtt az MTI-nek.
Zsúfolásig megtelt pénteken délelőtt a Kecskeméti Törvényszék díszterme, ahol a 47. Bács- Kiskun Megyei Jogásznapot tartották. A megnyitón jelen volt Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszony is, aki köszöntötte a vendégeket. Örömét fejezte ki azért, hogy ilyen előremutató tanácskozás házigazdája lehet Kecskemét. A városvezetésből a jogásznapon a polgármester asszonyon kívül részt vettek még dr. Szeberényi Gyula Tamás és dr. Homoki Tamás alpolgármesterek is, akik jogi szakemberekként követték a konferencia munkáját.
A rendkívül rangos jogásznapon előadást tartott Trócsányi László, aki a közigazgatási bíráskodás jövőjére vonatkozó kormányzati elképzeléseket ismertette. Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy szükség van a közigazgatási bíráskodás modernizációjára, mert szavai szerint „a magyar jogállamnak tartozása van a közigazgatási bíráskodás területén".
A jogásznapon Carsten Meinert, a Bonni Adóügyi Bíróság egykori bírája, egyetemi oktató a németországi, míg Henk C. Naves holland bírósági elnök a hollandiai közigazgatási bíráskodás rendszeréről tartott előadást.
Az igazságügy-miniszter az előadásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a szervezeti kérdések mindig másodlagosak, a lényeg az, hogy hatékony, gyors, kiszámítható közigazgatási bíráskodása legyen az országnak. A kormány tervei szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslatot a parlament elé terjesztik, amely az év végéig elfogadhatja azt.
Trócsányi László megfogalmazása szerint a közigazgatási bíráskodás, az állampolgár vagy állampolgárok csoportjai, illetve az állam közötti kapcsolatot szabályozza.
Az igazságügyi miniszter elmondta: Magyarországon évente több mint 20 millió közigazgatási határozat születik, az állampolgárok többsége akarva-akaratlanul a közigazgatással találkozik.
„Találkozik azért, mert saját maga kezdeményez eljárást, vagy pedig azért, mert kap egy határozatot anélkül, hogy eljárást kezdeményezett volna" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta komoly fejlődés történt a közigazgatási bíráskodás tekintetében, tehát megvannak az alapjai, jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz tartozik.
„Sokfajta modell van, s mindegyik modellnek megvan az előnye, hátránya, megvan Magyarországnak a hagyománya, de most van egy létező rendszerünk" - fogalmazott a tárcavezető.
Trócsányi László hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy a létező rendszeren belül hogyan lehet kialakítani „a közigazgatási bíráskodásnak a legkorszerűbb modelljét, ami lehetővé teszi azt, hogy az eljárások gyorsan fejeződjenek be".
A konkrét megvalósítással kapcsolatban elmondta: a kormány létrehozott egy közigazgatási perjogi munkacsoportot, egy kodifikációs bizottságot, amelynek elnöke az államreform bizottság elnöke, Patyi András professzor. A koncepciót elkészítő munka elkezdődött, a tervezetet március végéig a kormány elé terjeszti.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az előkészületek nem most kezdődtek, a jogtudomány is részt vesz ebben a vitában, a bírák véleményére is kíváncsiak. „Az év végére tisztábban fogunk látni" - mondta.
(MTI / Hírhatár)
