1984. december 7-én adták át a műemléki védettséget élvező, 1793-ban épült tágas, boltíves épületben, az egykori „Serházban" a népi iparművészet országos jelentőségű és hatókörű gyűjteményét.

A kezdetekkor a Népi Iparművészeti Tanács több évtizede gyűjtött, raktárakban őrzött alkotásaiból nyílt állandó kiállítás, ahol a híres mesterek, mint Kis Jankó Bori hímző, Kapoli Antal fafaragó, Gerencsér Sebestyén és Kántor Sándor fazekas mellett hangsúlyos helyet kaptak a színvonalasan dolgozó, a népművészetet megújító fiatal alkotók munkái is. A reprezentatív tárlat méltó módon mutatta be a népi iparművészet fő szakágait: a faragást, a fazekasságot, a hímzést, a szövést és a népi kismesterségeket.  Az állandó kiállítás mellett - melyet többször átrendeztünk, megújítottunk - hamarosan időszaki tárlatokat is rendeztünk és azóta is rendezünk a népi iparművészet legkülönbözőbb területeiről. Helyet adunk szűkebb környezetünk kiemelkedően tehetséges alkotóinak éppúgy, mint az ország távolabbi vidékein élő népi iparművészeknek, alkotó csoportoknak. Rendszeresek az iparművészeti, képzőművészeti vagy a design egyes területeit bemutató kiállítások is. Kuriózum a Zana Dezső archaikus kalotaszegi lakás- és öltözködéskultúrát megőrző magángyűjteményéből rendezett kiállításunk. Tárlataink megtekintésével hazai és külföldi vendégeink is megismerhetik a sokszínű és gazdag magyar népi kultúra legjavát.

Fokozatosan gazdagodik a saját néprajzi és népi iparművészeti gyűjteményünk is. Értékes hagyatékot is gondozunk, ilyen a már említett, kalotaszegi tárgyegyüttest bemutató úgynevezett Zana-gyűjtemény. Őrizzük és bemutatjuk a Kecskemét és környékének jellegzetes használati tárgyait tartalmazó Leviczky - gyűjteményt.

Kézműves foglalkozásokat és mesterség bemutatókat is tartunk. Különösen az általános iskolás korosztály körében népszerű ez, az ország minden részéből fogadunk csoportokat. A gyerekek számára nyaranta hagyományőrző táborokat hirdetünk. Különösen fontosnak tartjuk, hogy minél fiatalabb korban ismerjék  meg a gyerekek az elmúlt korok népi díszítőművészetét. Kecskeméti középiskolások rendszeresen itt találkoznak népművészetünk jellegzetes tárgyaival.

A hangulatos belső udvarban is zajlik az élet: mesterségek bemutatója, népzenei műsorok, kemencében sült ételek kóstolója. Az idén elkészült egy boglyakemence is, amely fazekas munkák égetésére szolgál.

Országos pályázatokat, találkozókat, konferenciákat is rendezünk. A mézesbábosok, a tojásírók, a kályhások, a késesek és a bútorfestéssel foglalkozók emlékezhetnek ezekre a gazdag szakmai találkozókra. Népi iparművészeti zsűrizésnek is helyet adunk.

Intézményünkben lelt otthonra a több mint 60 éve folyamatosan működő Kecskeméti Díszítőművész Kör. Közel két évtizede minden héten itt találkozik és végzi hagyományőrző alkotó munkáját 30-40 asszony.

2010-ben Kecskemét Közművelődéséért Díjban részesült a gyűjtemény közössége.

Kriskóné Dávid Mária (etnográfus, gyűjteményvezető)

A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyekhez tartozó műhelyek ebben az évben fontos évfordulókat ünnepelnek, a Forrás című folyóirat márciusban ünnepelte negyvenötödik születésnapját, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely nyáron emlékezett meg a negyvenedik alkotótelepéről, és a Nemzetközi Kerámia Stúdió is fontos kerek évforduló felé közelít. A most harminc esztendős Népi Iparművészeti Gyűjtemény jól illeszkedett be az említett műhely-együttesbe, ezt már eddig is rendezvények sora bizonyítja, így a januárban megrendezett, sokak által látogatott Tóth Menyhért-kiállítás, a Grecsó - testvérek estje, még tavaly, s így tovább, sorolhatnánk a példákat. De legalább ennyire fontos az alaptevékenységük, a rájuk bízott gyűjtemény őrzése, feldolgozása, bemutatása és gyarapítása, nem beszélve a hagyományos népi iparművészeti tevékenységek tanításáról. Ez a már említett iparművészeti műhelyek mellé állítja a Népi Iparművészeti Gyűjteményt, s megteremti az eddiginél szorosabb együttműködés lehetőségét is.

Füzi László (a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek ügyvezető igazgatója)

A 30 éves évfordulóhoz kapcsolódó események

Október 3.

„Kézzelfogható művészet mindenkinek" - országos vándorkiállítás. Megnyitó: október 3.(szombat) 15 óra

Tapintható tárlatnak ad otthont a Népi Iparművészeti Gyűjtemény a Kézzelfogható Alapítvánnyal közös szervezésben. Az országos vándorkiállítás olyan válogatást nyújt, amelyben képző- és iparművészek közösen állítanak ki különböző fogyatékossággal élő társaikkal. A megnyitó ideje alatt látássérült tárlatvezetők segítségével a kiállítás fedett szemmel is végig járható. A kiállítás kecskeméti védnöke az Első Kecskeméti Lions Klub.

Látogatható október 18-ig.

Október 16.

„A templomi táblafestészet és hatása a népi bútorfestészetre" - népi bútorfestők III. országos találkozója

A népi bútorfestők találkozója eddig két alkalommal került megrendezésre a Népi Iparművészeti Gyűjteményben. Az idei konferencia újdonságát az adja, hogy a népi bútorfestészet kereteit átlépve, most a központi téma az egyházi fatábla festészet lesz. A találkozó gerincét hiánypótló néprajzi és szakmai előadások adják, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a mesterség is megtalálja, és elfoglalja méltó helyét a magyar és európai népi iparművészet szakágai között. A szakmai előadások és viták a bútorfestő mesterség értékmegőrző és értékteremtő szerepének megtartásának és fontosságának kiemelése mellett kijelölhetik a mesterség megújulásának irányvonalát is.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

November 8.

„Múlt, jelen, jövő - mesterek és tanítványok" - A Duna-Tiszaközi Népművészeti Egyesület kiállítása. Megnyitó: november 8.(szombat) 11 óra.

November 21.

„A népi iparművészet múltja, jelene és jövője" - konferencia

A konferencia két részre tagolódik. A délelőtti előadásokon a szakterület elismert kutatói, etnográfusai tudományos, a szakterületet érintő általános kérdésekkel foglalkoznak. Délután egy kerekasztal beszélgetés veszi kezdetét, amelyben a kezdetekről és olyan izgalmas kérdésekről lesz például szó, hogy a néprajztudomány hogyan kapcsolódott be az állami irányítás alatt álló népi iparművészet megteremtésébe, illetve a hivatalos vonal és a mozgalom, hogyan élt egymás mellett. Az irányított beszélgetés után a megjelenteknek lehetőségük lesz elmondani véleményüket, kicserélni tapasztalataikat.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

November 28.

„Így éltünk tavasztól őszig" - a Varajti Gizella Színjátszó Kör előadása

Névadójuk, Vörös Lajosné Varajti Gizella, írta ezt a népi színdarabot, mely három felvonásban mutatja be Kalocsa és a szállások régi életét, szokásait. A paraszti élet sem csak a nehéz fizikai munkából állt, mindig dal, tánc, humor, öröm, bánat, pletyka, intrika, szerelem színesítette. Színdarabjaikban visszarepítik időben a kedves nézőt a két világháború közötti évekbe, újra átélhetik velük a summás élet, kötélhányás, fosztás, régi bálok stb. élményét. A nézők derülhetnek az ízes paraszti humor hallatán és szemtanúi lehetnek szerelmek szövődésének.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap