Lassan 5 éve nincs felelőse annak a szörnyű légi balesetnek, ami Bugacpusztaházán történt 2007. augusztus 2-án este. Földre zuhant egy Corvus Corone MK II-t típusú repülő, amelyben életét vesztette a tázlári Őri Ferenc (†47) pilóta, és holland állampolgár utasa. Fordulat a napokban történt, miután az ügyészség most vádat nyújtott be V. András, S. Sándor és P. János, a ballószögi repülőgépgyárban a gyártást irányító mérnökök, illetve minőségellenőr ellen. Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolják a három férfit.   

A Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság folytatta 5 évig az ügyben a nyomozást, ám ennek ellenére ma sem lehet tudni, hogy miért zuhant le 2007. augusztus 2-án, 20 óra 15 perckor a Corvus Corone MK II-es típusú ultrakönnyű sportrepülőgép. Öt év után ugyanis így zárták le Kiskunfélegyházán a nyomozást: „A rendelkezésre álló adatok alapján az egyértelműen nem volt megállapítható, hogy a repülőgép a pilóta, avagy a nem megfelelően megépített repülőgép hibája miatt zuhant le.”

Ami biztos: Őri Ferenc magyar és Tatar George holland állampolgárok életüket vesztették. Szecskává forgácsolódott repülőgép alkatrészeket, és emberi maradványokat szedtek össze aprólékos gondossággal, több száz négyzetméternyi területről a bugacpusztaházi akácerdőben aznap éjjel a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) szakemberei. Az is biztosnak tűnik, hogy a repülő oktatói jogosítvánnyal is rendelkező tázlári pilóta vezette az utolsó, tragikus útján a repülőt. (Lehetőség lett volna ugyanis a gépben arra, hogy az utas irányítson). Őri Ferenc összeroncsolt holttestét a törmelékek között fedezték fel a kutatók. A gép holland utasa viszont a zuhanás következtében kiesett a gépből. A roncstól mintegy 5-10 méternyire, több darabra szakadva találta meg az elsőként a helyszínre érkező kutatócsoport.

Az iszonyatosan összetört repülőt Ballószögben gyártották. A papírok szerint a repülő tulajdonosa egy lízingcég volt, üzembentartója pedig a Ballószögi Corvus Aircraft Kft. Egy 2007. június 7-én kelt üzembetartási szerződésben viszont már az állt, hogy gép tulajdonos Őri Ferenc tázlári cége. A vádhatóság szerint már itt hibát követett el a gyár, ugyanis néhány nappal korábban, június 27-én a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság előírta, hogy a jóváhagyott kísérleti program befejezése után ez a gép csak a Corvus Aircraft Kft. tulajdonában maradhat a bázisrepülőtéren, és további kísérleti programban kell részt vennie.

A baleset után egy évet kellett várni arra, hogy elkészüljön a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) független szakmai vizsgálatának zárójelentés tervezete. Ebben még úgy fogalmaztak, hogy nem pilótahiba, hanem a repülőgép műszaki alkalmatlansága miatt történhetett a baleset. A KBSZ úgy vélte, hogy a gép a lezuhanását megelőzően gyakorlatilag széthullott a levegőben.

Végül azonban a mai napig nem kaptunk választ a kérdésre: pilóta hiba történt, vagy műszaki ok vezetett a tragédiához. Ugyanakkor a most elkészült vádirat szerint a vizsgálat azt megállapította, hogy a repülőgép tervezése, gyártása során olyan szakmai szabályszegések történtek, amelyek önmagukban hordozták a repülőgép hirtelen, nem várt meghibásodásának, illetve szétesésének reális esélyét. A balesetet szenvedett repülő gyártásában, tervezésében pedig a vádhatóság szerint V. András, a Corvus Aircraft Kft. vezetője, S. Sándor tervező főmérnök, valamint P. János vettek részt. Ezért emeltek most ellenük vádat.

- Megerősíthetem, hogy V. András, S. Sándor és P. János ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltünk vádat. Az eljárást a Kecskeméti Városi Bíróság fogja majd lefolytatni az ügyben – tájékoztatta a Kecskeméti Hírhatárt Gyugyi Csilla, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.

Annak, hogy bűnösnek találják-e majd őket vagy sem, a későbbiekben egy esetleges polgári peres, kártérítési eljárás miatt lehet majd jelentősége. Noha időközben felszámolási eljárás indult a repülőgépgyártó cég ellen. Tavaly áprilisban pedig egy ideig őrizetbe vették a cég két vezetőjét üzletszerűen elkövetett csalás, adócsalás gyanújával. Az akkor kiadott közlemény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói úgy vélték, hogy a társaság fejlesztési pályázatokon indult, majd egymilliárd forintot meghaladó költségeit fiktív számlákkal igazolta. Így az EU-nak 132 millió forint, a magyar költségvetésnek pedig 38 millió forint kárt okoztak. Az adócsalás ügyében jelenleg is tart még a nyomozás.

Kép és szöveg: N.N.M.

A TRAGÉDIA ÉJSZAKÁJÁN ÉS MÁSNAP REGGEL KÉSZÜLT FOTÓINK ITT >