A Magyar népmesék című sorozat dallama hívta, csalogatta a gyerekeket az igazi mesebirodalommá varázsolt tornaterembe. Ezen a napon még a lehetetlen is megtörtént: életre keltek a mesék szereplői, akik elmesélték kalandjaikat, megpróbáltatásaikat. Minden mesénél kézzel fogható volt a varázslat, ilyenkor a gyermekek arcán megjelent a belefeledkező áhítat, a figyelő ámulat.
A Pálmácska óvodával párhuzamosan az intézmény Munkácsy Mihály utcai tagintézményében (az ott készült fotókat a képgaléria végén találják) is megemlékeztek a Magyar Népmese Napjáról. Az ide járó óvodások könyvtárat rendeztek be Benedek Elek és más népmese gyűjtők, meseírók könyveiből, próbákat álltak ki, hogy végül közösen hallgathassák meg az óvó nénik meséit.
Mindkét óvodában fontosnak tartják, hogy megemlékezzünk erről a jeles napról, hiszen rohanó világunkban egyre kisebb a tere az igazi, tiszta forrásból származó, élőszóval elmesélt népmesének. Az óvodáskor pedig a mesehallgatás igazi ideje, a gyermekek igénylik, izgatottan várják az óvónők meséit. A mese kulcs az élethez, hiszen a gyerekek a mesehőssel azonosulva, az ő útján járva, megtalálhatják a megoldást a problémájukra, érthetővé válik számukra a világ működése.
