Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyei vértanúja, a halálra ítélt, majd 1958. szeptember 29-én kivégzett Dr. Szobonya Zoltán halála 57. évfordulója alkalmából megemlékezést és koszorúzást rendeztek Kecskeméten.

Dr. Szobonya Zoltánt, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik Bács-Kiskun megyei vezetőjét 1958. szeptember 29-én végezték ki a kecskeméti börtönben. A jánoshalmi jogász mindvégig a forradalom tisztaságát képviselte, és a bíróság előtt is vállalta: „inkább becsületben meghalni, mint becstelenül élni."

ITT MEGTEKINTHETIK A KÉPGALÉRIÁT!

Az ünnepségen a lánya, Szobonya Csilla köszöntötte a résztvevőket, majd megemlékezett mártírhalált halt édesapjáról. Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy egy igaz és hívő emberre emlékezünk, aki számára a legfontosabb értékek közé tartozott a hazaszeretet, és nem tudta megtörni a kommunista diktatúra.

A megemlékezésen Tóth Eszter Zsófia történész méltatta Dr. Szobonya Zoltán életútját, majd átadták a Szobonya Zoltán emlékérmeket. Ebben az évben az elismerést Regéczy Nagy László, nyugalmazott dandártábornok, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Orgoványi István történész, levéltáros-kutató vehették át. Az ünnepség koszorúzással zárult.

Délben az Izsáki útról nyíló Szobonya Zoltán utcában is tartottak megemlékezést, ahol a koszorúzást megelőzően Hörcsök Imre önkormányzati képviselő, az Értékmegőrzési Bizottság elnöke mondott beszédet.

„Ha megkérdeznénk a kecskeméti járókelőket, ki volt Szobonya Zoltán, minden bizonnyal keveset tudnánk meg - mondta. - Mentségül szolgáljon, hogy a legutóbbi évekig sokat nem is tudhattunk róla, hiszen Őt és ügyét is elhallgatásra ítélték. Mentségül szolgálhat az is, hogy Szobonya Zoltán életútjának csak a legutolsó szakasza kötődik városunkhoz. A tragikus vég, ami alkalmat ad és egyben kötelez bennünket a emlékezésre.